Oly sok alkalommal esik szó azon társas darazsakról, amik – némi túlzással – már akkor támadásba lendülhetnek, ha Ön tárcsázni kívánja a Rovartech telefonszámát… Ebből kiindulva szinte elképzelhetetlen, hogy akad olyan darázsfaj, amely nemcsak békés, de a beporzáson túl számos segítséggel szolgálhat kertünk földi kártevőinek felszámolásában. Szeretettel és mély tisztelettel mutatjuk be a méretes, ám annál ártalmatlanabb óriás tőrösdarazsat.
Magyarország tőrösdarázs-faunája
Világszerte 560 faj tartozik a tőrösdarazsak (Scoiidae) családjába. Hazánkban mindössze hat fajt különböztetünk meg egymástól. Ők rendkívül hasonlítanak a másikra, ám némi odafigyeléssel és kutatómunkával megkülönböztethetőek.
A Kárpát-medence tőrösdarázs fajai:
- Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)
- Hatfoltos tőrösdarázs (Colpa sexmaculata)
- Sávos tőrösdarázs (Colpa quinquqcincta)
- Mediterrán tőrösdarázs (Scolia fusciformis)
- Sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta)
- Négyfoltos tőrösdarázs (Scolia sexmaculalta)
Azonban ne szaladjunk ennyire messzire. Elegendő megtanulnunk az óriás tőrösdarázs legfőbb külső jellemvonásait és máris tudni fogjuk, hogy irtható példányokkal (pl. a méretben hasonló lódarázzsal), vagy a védett tőrösdarazsak valamelyikével állunk szemben.
Magyarországon az óriás tőrösdarázs VÉDETT! Irtása TILOS!
Egy példány természetvédelmi értéke 50.000 ft! Akit az óriás tőrösdarázs irtásán kapnak, nemcsak pénzbírsággal, hanem akár börtönbüntetéssel is sújtható!
Az óriás tőrösdarázs megjelenése és főbb jellemvonásai
Az óriás tőrösdarázs felépítését a szokásos fej, tor, potroh kialakítás jellemzi. Alapszíne a fekete, testét szőr borítja. Már-már „keretet” ad neki a tor elülső-, illetve a potroh utolsó három szelvényén megjelenő eltérő színű, vörösesbarna szőrzet. Potrohának középső szelvényeiben négy darab élénk sárga, ovális forma látható. A tor közepét egy ennél sötétebb sárga árnyalatú apróbb folt ékesíti.
A hímeket és a nőstényeket nemcsak a fullánk, vagyis a módosult tojócső megléte vagy hiánya különbözteti meg egymástól, hanem méret és színbeni különbségek is észlelhetők. A hímek feje fekete és erősen szőrös, míg a nőstényeké a tor közepéhez hasonló narancssárga színben és csupasz (szőrtelen) állapotban pompázik. Méretüket tekintve túlszárnyalják az irtható lódarazsat: testhosszuk elérheti az 5 centimétert. Az óriás tőrösdarázs nemcsak Magyarország, hanem egész Európa legnagyobb darázs faja. Ahogyan az élővilágban általában, úgy jelen esetben is a nőstények a nagyobbak. Kitárt, füstbarna színbe hajló hártyás szárnyaik fesztávolsága akár 7 cm is lehet, óriási riadalmat keltve ezzel a laikusok körében.
A nőstény fullánkja tulajdonképpen módosult tojócső, amin keresztül kitolja a petéket. Szúrásra ritkán vagy soha nem használja. Tekintettel arra, hogy ez a peték lerakását szolgálja, a hímek nem rendelkeznek vele.
A magányos óriás tőrösdarázs
Mivel eme csodálatos faj a magányos darazsak táborát erősíti, így nem él benne a fészekrakó, fészeképítő és fészekvédelmező ösztön. Nem kell óvnia sem a királynőt, sem a fészket, sem pedig az utódokat. Fullánkja szigorúan a fő feladatot látja el: ezen keresztül rakja le a petéket. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem is képes vele szúrni, sőt… nem kérnénk belőle még egyszer, azonban minimális odafigyeléssel könnyen elkerülhetjük, hogy az óriás tőrösdarázs ritka áldozatainak számát gyarapítsuk.
Az óriás tőrösdarázs rendkívül BÉKÉS faj, türelme akár a birkáé. Nem zavarja, ha rajzás idején közelről figyeljük, még felesleges hessegetéssel sem tudjuk feldühíteni! Egyetlen egy dolgot nem tűr: ha meg szeretnénk fogni. Így a szándékos érintkezést ajánlatos kerülni – ne akarja megsimogatni!
Figyeljen a jelekre! Ha a szemrevételezett példány tárogatni kezdi szárnyait, hátráljon, mert belépett az intim zónájába!
Hol él az óriás tőrösdarázs, ha nincs fészke?
Ez a faj a mediterrán éghajlatról származik, ezért leginkább a melegebb régiók erdős, fás és virágos területein fordulnak elő, azonban az éghajlatváltozás miatt ma már gyakorta találkozhatunk velük a városokon belül is.
Cikkünk nem véletlen született június elején, hiszen a májusi és júniusi hónap az óriás tőrösdarázs rajzási ideje. Ilyenkor kelnek ki a tavaly lerakott petékből kifejlődött imágók. A hímek a levegőben áradó feromon illat alapján kutatják fel párjukat, a nőstények pedig a jövő generációjának keresnek biztos, elegendő tápanyagforrást biztosító „otthont”. Ne lepődjünk meg a komposzt, a korhadt fák és a talaj menti füves területek körül zsongó sokadalom láttán, nem fészket építenek, nem ellenünk szövik fondorlatos terveiket, mindössze sok fiú igyekszik levenni 1-1 leányzót a lábáról, akik éppen táptalajt keresnek utódaik számára.
A rajzás mindössze 2-3 hétig tart, és ahogy jöttek, úgy mennek is. Pontosabban a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig peterakás után saját „bunker” után kutatnak.
A kártevőirtó óriás tőrösdarázs
Nem, itt nem arról van szó, mint a lódarázsnál, ami őrködik a fészek bejáratánál és minden mozgó dolgot megtámad, aki vagy ami három méteren belül merészkedik. Az óriás tőrösdarázs hatalmas segédkezet tud nyújtani a kerten belüli kártevőirtás tekintetében. A rajzás nem véletlen történik a korábban már említett területeken, ugyanis a komposzt, a gyep és a korhadt fák mind-mind ideális lelőhelyei a lemezescsápú bogarak pajorjainak. Bla-bla-bla… Micsoda?
Nos, lemezescsápú bogár például a szarvasbogár, a cserebogár, az orrszarvúbogár és a rózsabogár, a pajor pedig mindezek lárvája. De mi köze az óriás tőrösdarázsnak ezen bogarak utódaihoz? – Mindössze annyi, hogy ők szolgálnak majd a peték tökéletes „otthonául”. Na nem ám a hátára köti a batyut és nevelje fel más… Szóban forgó darazsunk megbénítja a kiszemelt pajort, majd ezt követően alaposan leellenőrzi, hogy áldozata teljesen mozgásképtelen-e, hiszen, ha mocorog, félő, hogy összenyomja a rárakott petét. A darázsanya nem öli meg a lárvát, mert fejlődő kicsinye fokozatosan, belülről fogja őt felzabálni. Miután biztosította számára a megfelelő mennyiségű tápanyagforrást, illetve az imágóvá érésig szükséges védelmet, könnyes búcsút vesz tőle és tovaszáll. Ez amolyan 2 in 1 megoldás.
Ha a pajor a bénítás során elpusztul, akkor darazsunk le sem rakja petéjét, hiszen annak kifejlődésére is keresztet vethetne.
Még egy ok a törvényen kívül, amiért nem érdemes irtani az óriás tőrösdarazsat – hatalmas szívességet tesz a kertészek számára.
Az óriás tőrösdarázs szándékos elpusztítása
Ahogyan írom eme sorokat erről a csodálatos teremtményről, egyre jobban ámulatba ejt. Nemcsak szépsége, hanem az egész folyamat: a rendszerben betöltött szerepe, hogy milyen méretű lárvát választ, hogy saját lárvájának burka megkeményítetlen vagy megkeményített (hím vagy nőstény), a hímek önfeláldozása és párzás utáni elhullása, majd a nőstények peterakás utáni „zárdába” vonulása és őszi elpusztulása, az ösztöneik és a feladattudatuk…
Az ember fél az ismeretlentől. Jobbnak látja elpusztítani azt, amitől viszolyog, amitől undorodik vagy amit nem ismer. De hová lesz a világunk, hová lesznek élőlényeink, madaraink, bogaraink, hová lesz az ökoszisztéma egyensúlya, a föld és a Föld öntisztulása, ha mindent kiirtunk magunk körül?
Nem buzdítjuk mamzerkedésre és arra se, hogy egyetlenegy lecsapott védett rovar után szaladjon feljelentést tenni, de ha oly mértékű természetkárosításról van tudomása és/vagy bizonyítéka – bármilyen állat vagy rovar tekintetében –, mely folyamatos és visszafordíthatatlan, azt jelezze az illetékes hatóságok felé!
Ha bizonytalan a betolakodó rovarok kilétét illetően, bátran és bizalommal keresse munkatársainkat, akik készséggel válaszolnak a felmerülő kérdéseire akár telefonon, akár e-mail-ben, hiszen a Rovartech kollégái garantáltan nem keverik össze sem az óriás tőrösdarazsat, sem egyéb védett példányokat más irtandó társas darazsakkal és kártevő rovarokkal. Illetve „sima” darázsirtással kapcsolatban is állunk rendelkezésre.
Cikkeinkben további hasznos és fontos információt találhat a rovarokról, rágcsálókról.
