A vadméhek csoportja lenyűgöző biodiverzitással bír. Ennek ellenére viszonylag kevés szó esik róluk. Pedig ők az erdőtől kezdve a városi kertekig, a természetben és a beépített környezetben egyaránt otthonra lelnek. Igazi mérnökök: autonóm módon építik fészkeiket, függetlenül az emberi beavatkozástól — legtöbbször odvas fákban, földalatti járatokban, üregekben — és formálják át környezetüket saját szükségleteik szerint.
De hogyan távolítsuk el a vadméheket, ha az emberek számára veszélyes helyre költöznek?
A vadméhek sokszínűsége - fajtáik és életmódjuk
Ha valaki megemlíti a “méh” szót, általában a cuki méhecskére gondolunk elsőre, aki készíti számunkra az ínycsiklandozó lépesmézet. Pedig a mézelő méhek is rengeteg fajt számlálnak. Ha pedig a vadon élő társaikat nézzük: világszerte hozzávetőlegesen 20 000 vadméhfaj él – Európában körülbelül 2100 faj található meg, ebből Magyarországon nagyjából 700 különböző rovar.
A vadméhek életmódja és megjelenése fantasztikusan változatos.
Több mint 90 %-uk magányos (solitárius), tehát minden nőstény saját fészket épít, ellátja az utódait, de nem osztozik másokkal (pl. orchideaméh). A maradékuk viszont társas faj, (pl. poszméh), amelyek családi struktúrában élnek, néhány száz vagy ezer példánnyal.
Fészeképítésük is hihetetlen. Egyes fajok üregekben, részekben, épületek apró zugaiban találnak otthonra (pl. kőműves méh), míg mások inkább talajba vájt járatokban élnek (pl. homoki méh).
Az eltérő életmód és küllem ellenére a vadméhek egy kritikus feladaton egyaránt osztoznak: ez a beporzás. Ezek a rovarok nélkülözhetetlenek a növények szaporodásában, ami nemcsak a természetes növényvilág fennmaradását garantálja, hanem közvetlenül befolyásolja a mezőgazdasági termelés sikerét is. Az általuk végzett beporzás javítja a termények minőségét és mennyiségét, továbbá stabilizálja az ökoszisztémát, hiszen számos más faj számára biztosít élelemforrást és élőhelyet. Például a poszméhek naponta több száz virágot is meglátogathatnak, rendkívül fontos szerepet töltve be ezzel az ökoszisztémában.
Építészet a vadonban
A vadméhek fészkei igazi mérnöki csodák. Szinte minden vadméhfajnak saját, jól felismerhető fészeképítési „kézjegye” van. A legkülönfélébb anyagokat használják építkezéshez, például növényi nedveket, gyantákat, agyagot, és természetesen a saját maguk által előállított méhviaszt. Az építkezés stílusa és anyaga is változhat fajról fajra, így vannak, akik alagutakat ásnak a talajba, míg mások például növényi gyantát, földet, agyagot, leveleket, virágport használnak az építkezéshez. E változatosság teszi lehetővé, hogy a vadméhek a legkülönbözőbb élőhelyeket meghódítsák – az erdőtől a rétig, vagy akár a városi kertekig, parkokig.
Földalatti fészek
Számos vadméhfaj, például a bányászméhek, a laza, nem bolygatott talajt kedveli. Ezek az apró rovarok gondos munkával, akár többtucatnyi járatot és kis kamrát alakítanak ki a föld méylén. Minden egyes kamrába petét helyeznek el, melléjük pedig pollenből és nektárból formált táplálékgolyót készítenek, hogy az utód biztonságban fejlődhessen. Ez a földalatti életmód hatékony védelmet biztosít a ragadozók és az időjárás viszontagságai ellen.
Üreglakó magányos méhek
Egy másik nagy csoportot alkotnak azok a vadméhek, amelyek természetes üregekben, üreges növényi szárakban, faodvakban, nád- vagy szederhajtásokban, esetleg akár kövek, falak repedéseiben telepednek meg. Ide tartoznak például a kőművesméhek, amelyek nagy precizitással bélelik ki a fészekrekeszeket iszap, agyag, elrágott levelek vagy növényi szálak felhasználásával. Az ilyen üreglakók gyakran alkalmazkodnak az ember alkotta környezethez is: előszeretettel költöznek elhagyott csövekbe, téglák lyukaiba vagy éppen rovarhotelekbe.
Levélvágó és szabóméhek
Vannak olyan vadméhek is, amelyek különleges módon fészkelnek: a levélvágó méhek apró, kerek leveleket vágnak ki (főleg a rózsák leveleiből), amelyekből bonyolult rekeszeket vagy belső burkolatot készítenek a fészekbe. A szabóméhek (más néven gyapjasméhek), finom gyapjószerű növényi szőrből alakítanak ki puha bélést a lárvák védelmére.
Miért nélkülözhetetlenek a vadméhek a beporzásban?
A vadméhek a természet legmegbízhatóbb beporzói. Kutatások szerint a világ virágos növényeinek mintegy 80%-a szorul rovarbeporzásra, és ennek óriási részét nem a házi méhek, hanem a különféle vadméhfajok végzik el. Sok növényfaj kizárólag a vadméhek egyedi mozgásformái és technikái révén képes megtermékenyülni. (Forrás: FAO, 2018)
Elképesztően széles körben segítik a gyümölcsfák, bogyós növények és zöldségek szaporodását. Például az alma, a körte, az áfonya, az uborka, a dinnye, a paradicsom és a paprika is nagyobb eséllyel, jobb minőségben terem ott, ahol jelentős vadméhállomány működik. Egyes fajok, mint a poszméhek, ú. n. rezegtető módszerrel szabadítják ki a port a virágokból – ezt pedig a háziméhek például nem tudják megcsinálni.
Az is érdekes, egyes fajok különböző virágformákra szakosodtak. Némelyek olyan virágokat is be tudnak porozni, amelyekhez a házi méh túl nagy, túl kicsi vagy éppen ügyetlen.
Védelmi viselkedésük – miért mások a vadméhek, mint a háziméhek?
A vadméhek védelmi mechanizmusa jelentősen eltér a jól ismert háziméh kolóniákétól. Míg a háziméhek nagy családokban élnek, tömegesen, így képesek szervezett és agresszív támadást indítani a kaptár védelmében, addig a vadméhek túlnyomó többsége magányosan él, vagy legfeljebb kisebb csoportokat alkot. Ez az életmód azt eredményezi, hogy a vadméhek sokkal ritkábban folyamodnak támadó védekezéshez. Amikor egy magányos méh fészket épít, annak védelme kizárólag az ő feladata. Ha veszélyt érez, legtöbbször inkább elmenekül vagy elbújik, csak végső esetben, azaz közvetlen fenyegetettség esetén alkalmazza a csípés fegyverét. Ráadásul a vadméhfajok jelentős részének fullánkja olyan apró, hogy emberi bőrön nem is képes áthatolni.
Tavasszal, a rajzás időszakában azonban előfordul, hogy kivételesen nagy tömegben jelennek meg. Ilyenkor a kolónia szétválik: a régi fészekből egy új királynő és dolgozó méhek ezrei indulnak útnak, hogy új otthont keressenek. Ebben az átmeneti időszakban lehetséges, hogy a méhek egy nagy, összetömörült gömböt alkotnak egy faágon, kerítésen vagy épület peremén. Ilyenkor akár több ezer egyed is egy helyen csoportosul.
A rajzó raj átmenetileg védelmezővé válik: ha fenyegetést éreznek, körülfogják a királynőt és sokkal agresszívebben reagálnak, mint normál esetben. A rajban lévő méhek támadóereje ilyenkor valóban jelentős, hiszen az anya biztonsága a legfőbb.
Mit tegyünk, ha vadméh kolóniával találkozunk?
A vadméhekkel való találkozás legtöbbször teljesen ártalmatlan, ha betart néhány alapvető óvintézkedést és figyelembe veszi ezen rovarok nyugodt természetét.
Ne háborgassa őket
Ha egy meleg tavaszi napon vadméheket észlel – legyen az egy falrepedésben, odvas fában vagy akár a földben –, tartsa meg a távolságot, ne üsse, ne fújja, ne próbálja eltávolítani őket házilag. A vadméhek a stresszre elsősorban visszahúzódással, meneküléssel reagálnak.
Legyen türelemmel
Sok esetben a vadméhek csak ideiglenes szállást keresnek. Amennyiben nem jelentős tömegben, nem közvetlenül az Ön lakókörnyezetében bukkannak fel, várjon 1-2 napot! Gyakran maguktól továbbállnak – például ha a királynő új helyet keres.
Kérjen szakértői segítséget
Ha mégis nagyobb kolóniával találkozik, vagy a fészek lakott területhez, játszótérhez, bejárathoz közel helyezkedik el, semmiképp ne próbálja saját maga eltávolítani! Ilyen helyzetben forduljon méhészhez, természetvédelmi szakemberhez, vagy hívja a Rovartech Kft. kollégáit, akik környezettudatos és szakszerű megoldást kínálnak.
A vadméhek védelme nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és mezőgazdasági szemszögből is kritikus. Jelentős részük veszélyeztetett a klímaváltozás, a növényvédő szerek és az élőhelyek elvesztése miatt. Az Európai Unió is komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkentse az őket fenyegető tényezőket, például a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek betiltásával. Kis odafigyeléssel, tudatossággal könnyedén elkerülhetők a konfliktusok, így az emberek és a vadméhek békésen élhetnek egymás mellett.
A Rovartech.hu szakemberei szerint, ha vadméh fészket találunk, célszerű szakértő segítségét kérni, akik humánusan és szakszerűen kezelik a helyzetet, biztosítva a méhek és az emberek biztonságát egyaránt.
Cikkeinkben további hasznos és fontos információt találhat a rovarokról, rágcsálókról.
