A német darázs nem véletlen vívott ki magának egy külön, kizárólag róla szóló blogtémát, hiszen Magyarország legigénytelenebb, ám mégis a második legnagyobb bosszúságot, fájdalmat és kihívást okozó darázsfajával állunk szemben. De mire fel ez a béklyó? Vajon csak eltúlozzuk a kérdést, vagy valóban ennyire rettegett rovarral állunk szemben?
A német darázs, mint rettegett ellenség
A német darázs azon redősszárnyú társas darazsak közé tartozik, amely jelenlétével a nyári hónapok megkeserítője lehet. Azonban kicsi odafigyeléssel nem kell lemondanunk sem a kerti grillezésről, sem a kertészkedés örömeiről. Elegendő néhány alapszabály ismerete és betartása ahhoz, hogy gondtalanul, darázsmentesen élvezhessük a zavartalan pihenést, a pancsolást és a szabadban tartózkodást – persze csak saját tulajdonunk és kertünk vonatkozásában.
Vannak olyan darazsak, amik magányosan tengetik mindennapjaikat, fűszálakon, faleveleken keltik ki petéiket. Ám a szóban forgó ellenségünk nem ilyen remete életmódot folytató röppencs. A német darázs – ahogyan már fentebb említettük – a társas darazsak táborát erősíti. Kolóniákban élnek, uralkodójuk van (aki természetesen nőstény) és már-már megszámlálhatatlan darabszámban vannak jelen. Az együttlakó darázsfajok közt a német darázs nyár végére kiemelkedő „családot” alapít. Az egy fészekben lakó egyedszám elérheti a 4000-10000-es nagyságot is.
Gondoljunk bele, hogy mit él át az, akit a vélt vagy valós fenyegetettség érzése miatt ezen darazsak csapatostul megtámadnak? Korábbi „Darázsfészkek és darázsfészek fajták” című cikkünkben már említettünk olyan esetet, ahol a súlyos végimenetel elkerülése csak a véletlennek volt köszönhető.
Ha nem sikerült tavasszal nyakon csípni a darázskirálynőt és a darazsak egyre többen vannak, akkor hívja a Rovartech Kft. szakértő kollégáit, hogy megakadályozhassák a nyári darázsinváziót!
A német darázs előfordulása
Eme darázs ugyan Európában (kivéve Skandinávia) őshonos, megjelenése mégsem korlátozódik csupán kontinensükre – bő 200 évvel ezelőtt a fajta már Észak- és Dél-Amerikában is megvetette lábát, ám Nyugat-Ázsiában, Dél-Kínában, Afrikában sem kell őket bemutatni. Azonban nemcsak Amerikában, hanem Ausztráliában és Új-Zélandon is invazív fajnak számít. Ezen területeken egyes őshonos állatfajok fennmaradását is jelentősen veszélyezteti.
Német darázs vagy méh?
Sokaknak nehezére esik a darazsak méhektől való megkülönböztetése, pedig számtalan jellemvonás van (szín, forma, tápanyag, fullánk, életmód, ökoszisztémában betöltött szerep…), melyek segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kivel van dolgunk. A legfőbb, nem külső jegyeken alapuló különbség a fészek alapanyagában rejlik. Míg a méhek kaptárja is virágporból készül, addig a darázsfészek fából, sárból, kartonból tevődik össze, így a csillogó mézszín helyett barnás árnyalatú végeredményt láthatunk.
Kinézetüket illetően hiába van számos eltérés, az emberek java mégsem tudja őket hova tenni. Erről egyetlen egy dolog tehet: az emlékeinkbe ivódott mesék, hiszen mindegyikben sárga-fekete csíkozással jelenítik szorgos beporzóinkat – gondoljunk csak Maja, a méhecske című rajzfilmre. Ez tévhit! A méhek se nem csíkosak, se nem sárgák. Mindezen jellemvonás valamennyi darázsfajtára vonatkozik.
Amennyiben ezt az elmét sejtszinten sikerült önmagunkban felülírni, akkor a következő lépésben nagyobb feladatot és kihívást jelent az egyes darazsak egymástól való megkülönböztetése. Hogy ne kuszáljuk össze túlságosan az információkat, nézzük meg azt, hogy melyek kizárólag a német darázs külső megjelenésére vonatkozó legfontosabb tényezők.
Hogy néz ki a német darázs?
A német darázsnak tipikus „darázsmegjelenése” van. Fej-tor-potroh és ez utóbbi kettő közt elhelyezkedő darázsderék. Hátsó fertáját sárga-fekete csíkozás, szalagmintázat jellemzi, feje és torja jelentős része fekete, testét pedig enyhe (szabad szemmel alig látható) szőr borítja. Hosszú, vékony, szaglásra is alkalmas csápjai és áttetsző, fekete foltokkal díszített, nyugalmi állapotban a test hosszanti irányában elhelyezkedő hártyás szárnyai vannak. A dolgozók 13-18 milliméteresek, míg a királynő elérheti akár a 20 mm hosszúságot is. Fullánkja módosult, visszahúzható tojócső, emiatt – a méhekkel ellentétben – használatot követően nem pusztulnak el. Ebből adódóan a hímek szúrásképtelenek.
Az emberek java nem tesz különbséget az egyes darázsfajok közt, meg kell hagyni, tényleg majdnem „egy kaptafa” az összes. Szóban forgó darazsunk, azonban csavar még egyet a dolgon, hiszen könnyedén összekeverhető más fajtársával, a kecskedarázzsal. Példányainkat az különbözteti meg egymástól, hogy a német darázs első hátlemezén jellegzetes deltoidminta figyelhető meg, illetve a pofájának elülső részén 3 fekete pötty található, míg a kecskedarázséról mindezek hiányoznak.
Na, de ember legyen a talpán, aki röptében képes ennyi mindent felismerni egy darázson. 🙂
A német darázs fészke
Hívatlan barátunk nagyjából bárhol képes fészket építeni, azonban előnyben részesíti a föld alatti, felszín közeli területeket, de találkoztunk már vele padlástereken, üreges fákban, odúkban és egyéb élelmiszerforrás-közeli rejtekhelyeken is.
A német darázs fészke sárgás-barnás színe alapján könnyel felismerhető, precíz „tákolmány”. A függőlegesen elhelyezkedő, hexagon formájú sejtekből rétegesen formált gömb köré jellemzően külső védőburkot épít, mely megvédi az időjárás viszontagságaitól, a behatolóktól és a hőingadozástól. A biztonsági „előírásokra” fittyet hányva sokszor nem egy, hanem több bejárat biztosítja a dugó elkerülését.
Ha a fészek mérete és a darazsak egyedszáma túlnőtt bátorságán, ha fennáll a veszélye, hogy érzékeny a darázsméregre, akkor javasoljuk, hogy a darázsirtás elvégzését bízza szakemberre!
Ha segítségre van szüksége, akkor hívja a Rovartech munkatársait!
A német darázs életmódja
A vespula germanica, vagyis a német darázs tipikus ragadozó/dögevő életmódot folytató, élelmiszer szennyező rovar. Természetes élőhelyén – terülj-terülj asztalka híján – más rovarokkal és elhullott állatok húsával táplálkozik. Imádja a döghúst, de az édes, mézes italokat sem veti meg. Az érett szőlő – ami gyorsan a fejébe száll – levét, a kint hagyott italokat előszeretettel fogyasztja és cápákat meghazudtoló módon jelenik meg a vér (pl. csirkevágás, kerti sütögetés) szagára.
De miért neveztük élelmiszer szennyezőnek? Tekintettel arra, hogy mindenre rárepül, ezért a lábán hordozott (pl. döghúsból, fekáliából, vérből származó) mikroorganizmusokat képes szétteríteni az általunk kint hagyott és még el nem fogyasztott élelmiszereken, poharakon.
Német darázs csípése
A darázscsípés rendkívül fájdalmas. A szúrás pillanatában azonnal éles, szétterülő fájdalmat érezhet az áldozat. A behatolási pont környékén a bőr szinte azonnal elkezd pirosodni és duzzadni, közepén pedig apró, fehér pötty (a szúrás helye) látható. Az érzékenyebbek napokig, de akár 1-2 hétig is érezhetik a méreg hatásait (pl. viszketés, égő érzés, ízületi- és izomfájdalom).
Egyesekből akár allergiás reakciót és anafilaxiás sokkot is kiválthat egyetlen egy darázscsípés (egyébként hivatalosan a darázs nem csíp, hanem szúr). Bármilyen gyanú esetén keressünk fel egy allergológust, aki meg tudja állapítani vagy cáfolni a túlérzékenység gondolatát! Így megfelelően fel tudunk készülni a legrosszabb forgatókönyvre is!
Mit tartalmaz a német darázs mérge?
A koktél összetétele nagyban függ a tápanyagtól (a fehérjedús étrendet követőké jelentősen erősebb), illetőleg az adott fajtától. A méreg összességében olyan vegyi anyagok elegye, mely jelentős részben dopaminból, acetilkolinból és hisztaminból tevődik össze, ám a német darázs ezt megspékeli némi peptidekkel és enzimekkel is.
Darázscsípés kezelése
Fontos, hogy a darázs fullánkját – amennyiben beszakadt – távolítsuk el. Mossuk meg, az érintett területet hűthetjük jéggel, tehetünk rá hideg vizes borogatást és bekenhetjük a tetszőleges csípés kezelésére szolgáló, patikában vény nélkül kapható kenőccsel is. Az erős fájdalom csökkentésére antihisztamin és fájdalomcsillapitó használata nemcsak megengedett, hanem ajánlott.
Népi praktikák darázscsípés kezelésére
- Paradicsom (dunsztkötésként)
- Hagyma (dunsztkötésként)
- Árva csalán (bedörzsölve)
A német darázs rendkívül agresszív fajta, a nyár végének közeledtével csoportos, indokolatlan támadásokba is lendül! Legyen óvatos, előzze meg elszaporodásukat!
Hasznos vagy haszontalan? – A német darázs ökoszisztémában betöltött szerepe
Mi szüksége van a természetnek darazsakra, ha ennyi baj van velük és ennyi bosszúságot okoznak? Nem elég, hogy beszennyezik az élelmiszereket, megcsapolják és tönkreteszik szőlőfürtjeinket, beköltöznek hozzánk, ok nélkül támadnak, ráadásul állatra, emberre és a szorgos méhekre is veszélyesek. Van értelme egyáltalán a darazsaknak? Természetesen igen, van!
Nem gondolnánk, de az idegesítő rabruhásoknak jelentős szerepe van az ökoszisztémában. Pedig segédkezet nyújtanak a tavaszi beporzásban és kordában tartják a rovarpopulációt (legyeket, poloskákat stb.) is.
Lehet védekezni a német darázs ellen?
Nemcsak a német darázs, hanem minden más darázsfaj ellen leghatékonyabban tavasszal tudunk védekezni. Csapdák kihelyezésével nyakon csíphetjük a darázskirálynőt, ezzel megelőzve a kolónia megalapítását. Amennyiben nem jártunk sikerrel, úgy a későbbiek során maximum gyéríteni tudjuk az állományt, de a teljes kolónia kiirtására többnyire már csak szakember közreműködésével van lehetőségünk. A darázscsapdába mindig az idénynek megfelelő ínycsiklandó finomságokat rakjuk – tavasszal például húst, nyáron pedig édes folyadékot.
A német darázs irtása
Ha kihívásokra vágyik, nem kívánjuk visszatartani a darázsirtástól, ám szeretnénk óva inteni: ez nem gyerekjáték! Az irtást végző személynek elővigyázatosságra, odafigyelésre, védőruházatra és megfelelő irtószerre van szüksége. Amennyiben mindezekkel nem rendelkezik, esetleg fennáll a gyanúja annak, hogy érzékeny vagy allergiás a darázscsípésre, akkor NE álljon neki a darázsirtás kivitelezésének!
Hagyja a piszkos munkát ránk, és szabaduljon meg még ma a német darázs kolóniájától!
Cikkeinkben további hasznos és fontos információt találhat a rovarokról, rágcsálókról.
