Az éjszaka meghitt csendjét gyakran zavarják meg különös, sőt néha ijesztő hangok. Amikor arra ébredünk, hogy a szomszédban vinnyognak a csibék az éjjel közepén, vagy recseg-ropog a födém, vagy valami neszel a lambéria mögött… És utána már kimegy az álom a szemünkből, felülünk és csak hallgatjuk, honnan jön a fura zaj…
Gyakori „tettes” ilyenkor a nyest.
A nyest hangja nagyon jellegzetes és ahhoz, hogy felismerjük a portyázó „fenevadat”, érdemes identifikálni az általa csapott zajokat.
A nyest alapvetően éjszakai, magányos életmódú állat; többnyire csendben, észrevétlenül mozog, kommunikációját is főként szagjelekkel végzi. Ezért igen ritkán hallani a nyest „szavát”, inkább csak a lépteit, kaparását vagy a kölykök játékának neszezését érzékelhetjük. Azonban bizonyos helyzetekben – különösen veszély, territóriumvédelem vagy párzási időszak idején – egészen hátborzongató hangokkal tudja jelezni jelenlétét. Ezeket vizsgáljuk meg alább.
Érdemes tisztában lenni a nyest hangjával
Rengeteg bosszankodástól és szitkozódástól tudjuk megkímélni magunkat, ha tisztában vagyunk, milyen hangja van a nyestnek. Azonban nem mindig olyan egyértelmű a helyzet és viszonylag könnyű összekeverni más állatokéval.
A nyest jellegzetes hangjai és jelentésük
A nyestek meghökkentően változatos hangrepertoárral rendelkeznek, noha ezeket viszonylag ritkán hallatják. Az alábbiakban csoportosítva mutatjuk be a fő hangtípusokat – az agresszív, védekező hangoktól kezdve a fajtársakkal való kommunikáció halkabb jelzésein át egészen a párzási időszakra jellemző zajos „koncertig”.
Ezen az oldalon több rögzített hangot is meg lehet hallgatni, nekünk sajnos nem volt lehetőségünk mindent felvenni.
Agresszív és védekező hangok
Amikor a nyestek veszély éreznek, vagy épp védekezni próbálnak, fülsiketítő, „üvegtörő” hangokat képesek kiadni magukból, arra számítva, hogy emiatt a támadó továbbáll.
Visítás, sikítás
Talán a legijesztőbb és legismertebb nyesthang a visítás, ami egy magas frekvenciájú, átható sikoly, akár fülsértően éles is lehet. Intenzitása változó: egy hirtelen riadalomkor rövidebb, élesebb kiáltást hallat, míg komolyabb konfliktus során elnyújtottabb, kétségbeesett sikoltozásba is átcsaphat.
- Hangszín: Nagyon magas és átható, sokszor egy távoli, éles csecsemősírásra vagy egy rémült macska visítására emlékeztet, de annál vadabb, „fémesebb” csengésű.
- Hangerő: Igen hangos; célja a figyelmeztetés és elriasztás. Egy nyest sikítása messzire elhallatszik a csendes éjben, és határozottan felriaszthatja az embert is. Gyakran a támadó megfélemlítésére vagy fajtárs riasztására szolgál.
- Kontextus: Tipikusan hirtelen veszélyhelyzetben hallani (például, ha a nyest váratlanul emberrel vagy kutyával találkozik), territoriális harcok során, vagy amikor két nyest összecsap. Különösen gyakori a párzási időszakban, amikor a hímek rivalizálnak – ilyenkor a sikoltás a vészjelzés és a támadó szándék csúcspontja. Fájdalom esetén is sikíthat a nyest.
- Felismerés: Ha éjjel a padlás felől éles, nem macskaszerű sikolyt hall, nagy valószínűséggel nyest az okozója. Különösen árulkodó, ha a sikítást más furcsa hangok kísérik – például hall egy kis morgást vagy sziszegést is utána. A nyest sikítása összetéveszthetetlen a szokványos macskanyávogással, attól sokkal élesebb és vadabb.
Fújtatás (sziszegő, „köpködő” hang)
Ez a hang leginkább a macska fújtatásához hasonlítható, de a nyestnél általában mélyebb tónusú, torokból jövő szisszenés, néha köpködő hanghatással. A nyest a levegő hirtelen, erőteljes kifújásával adja, ami egyértelmű figyelmeztető jelzés a részéről.
- Hangszín: Sziszegő, fröcsögő jellegű, éles levegővétellel kísérve. Lehet rövid, éles „pssz”, vagy elnyújtottabb, fenyegető sziszegés. Sokszor köpködős hangként írják le.
- Hangerő: Változó; lehet egészen halk, közvetlen közelről hallható szisszenés, de ingerült nyestnél hangosabb fújtatás is előfordul. Inkább közeli figyelmeztetés.
- Kontextus: A nyest fenyegetettség érzésekor fújtat – tipikusan amikor még nem támad és nem is menekül, de jelzi, hogy tartsa távol magát az ellenfél. Kifejezheti a nyest irritációját is, például, ha meglepték a fészkében.
- Felismerés: Ha a fal vagy födém túloldaláról sziszegő-fújó hangot hall, ami nem teljesen olyan, mint egy macskáé, gondoljon nyestre. A macskák fújása általában magasabb hangú és rövidebb; a nyest fújtatása rekedtesebb, „köpködőbb”. Gyakran közvetlenül utána morgás vagy visítás is jöhet, ha a helyzet nem oldódik.
Morgás (mély, torokból jövő dörmögés)
A nyest morgása egy mélyebb, vibráló hang, ami határozott fenyegetést közvetít. Kevésbé éles, mint a sikítás; inkább reszelős, torokhangú dörmögés.
- Hangszín: Rekedtes, vibráló torokhang. Olykor egy kistermetű kutya morgásához hasonlítják, de érdesebb, kevésbé zengő formában.
- Hangerő: Közepes hangerő; nem olyan átható, mint a sikítás, de közelről jól hallható, morajló hang. A padlásból lehallatszó morgás egyértelműen fenyegető jellegű, bár távolabbról nem mindig veszi észre az ember.
- Kontextus: Általában fokozott agressziót jelez – gyakran területi vitákban, zsákmány védelmekor vagy egy összecsapás előszobájaként hallható. A nyest ilyenkor kész harcolni vagy védekezni. Párharcokban a dominancia fitogtatására is szolgálhat a mély morgás.
- Felismerés: Ha mély dörmögő hangot hall a padlás felől – különösen, ha kaparászással, dobogással társul –, könnyen lehet, hogy egy ingerült nyest morog Ön felett. A macskamorgásnál gyengébb és rövidebb, a rágcsálók pedig egyáltalán nem adnak ki ilyen mély hangot.
Kommunikációs és nyugodt hangok
Alacsonyabb hangerőn szóló nyesthangok, amelyek a fajtársakkal való kapcsolattartást vagy az állat belső állapotának kifejezését szolgálják. Ezek általában halkabb, rövidebb jelzések, melyeket nehezebb észrevenni.
Kattogás
Ritkábban megfigyelt hangtípus. Néhány leírás szerint a nyest néha gyors, rövid kattanó vagy „ketyegő” hangokat hallat. Ezeknek a pontos funkciója nem teljesen tisztázott.
- Hangszín: Rövid, éles, mechanikus jellegű hangocskák – mintha a fogait kocogtatná össze a nyest.
- Hangerő: Általában nagyon halk. Csak teljes csendben, és viszonylag közelről lehet meghallani.
- Kontextus: Mivel ritkán dokumentált, csak feltételezések vannak. Elképzelhető, hogy izgatottságot vagy kíváncsiságot jelez, esetleg a környezet felderítése közbeni önmagának adott visszajelzés.
- Felismerés: Nehéz elkülöníteni más környezeti zajoktól. Ha biztosan tudjuk, hogy nyest van a közelben, és egészen halk, gyors kattogó hangokat hallunk, akkor akár ezek is lehetnek a nyest „szavának” részei.
Nyafogás / vinnyogás
Ezt a hangot főként a fiatal nyestek hallatják. A kölykök vékony, síró-nyüszítő hangon jeleznek az anyjuknak, ha éhesek, fáznak vagy elvesztek. Olyasmi, mint egy kismacska vagy kiskutya nyüszítése, de mégis más, nyestes „ízű” hangszínnel.
- Hangszín: Magas fekvésű, panaszos hangocskák, nyüszítő, vinnyogó jelleggel. Hasonlít egy kiskutya nyafogásához, de a nyest kölykök hangja élesebb, kitartóbb nyiszogás, amiben időnként hallani egyedi csipogó tónust is.
- Hangerő: Változó; az egészen halk nyöszörgéstől a határozottan hangos, követelőző vinnyogásig terjed. Ha a kölyök nagyon nyugtalan vagy éhes, meglepően erőteljesen tud sírni a pici termete ellenére.
- Kontextus: Főleg anya és kölyök közti kommunikációra szolgál. A kölykök így hívják fel magukra az anyjuk figyelmét – ha például enni akarnak, fáznak, netán eltévedtek a fészek közelében.
- Felismerés: Ha kora nyáron vagy tavasz végén (jellemzően május–júniusban) finom, magas panaszos hangokat hall a padlásról, könnyen lehet, hogy egy nyestalom van odafent. A folyamatos nyöszörgés a födém irányából (főleg az éj leple alatt) szinte biztosan kölykökre utal.
„Dorombolás”
Bár a nyest nem dorombol úgy, mint a macska, időnként mégis kiadhat egy halk, morgásszerű, vibráló hangot, ami a nyugodt, elégedett állapot jele lehet. Ezt leginkább akkor figyelték meg, amikor a nyest békeidőben pihen vagy tisztálkodik.
- Hangszín: Mély, rezgő, alacsony frekvenciájú torokhang, egyenletes, ritmusos rezonancia hallatszik.
- Hangerő: Nagyon halk, szinte alig hallható az ember számára. Fogságban tartott nyestek esetén figyelték meg ezt a jelenséget.
- Kontextus: A nyest elégedettségének, komfortérzetének jeleként tartják számon. Hasonló szituációkban fordul elő, mint a macskánál.
- Felismerés: Gyakorlatilag csak szakavatott fül tudja elkülöníteni és meghallani. Összetéveszteni nem lehet mással, mert kevés állat ad ki ilyen halk vibráló hangot – de laikusként aligha fog ezzel találkozni.
Párzási időszak hangjai
A nyestek párzási időszaka jellemzően nyár derekára, július-augusztusra esik. Ilyenkor a nyestek aktivitása és hangossága jelentősen nő. A hímek rivalizálása és a nőstényekért folytatott versengés miatt a csendes nyári éjszakák gyakran telnek meg „nyestkoncerttel”, ami a tapasztalatlan fül számára kifejezetten rémisztő lehet.
Hangos visítások, és kergetőzés zaja
Párzási időszakban a nyestek – főként a hímek – szinte randalíroznak. Gyakoriak az elnyújtott, magas sikolyok, amelyekkel a hímek egyrészt hívják a nőstényeket, másrészt jeleznek a riválisoknak, hogy a terület foglalt. Gyakran két vagy több nyest üldözi egymást a háztetőn vagy padláson, ilyenkor kapkodó futkosás, dobogás hallatszik a sikítások és morgások mellett. Az összhatás egy kaotikus, üzekedő, kaparászó zajsorozat.
- Hangszín és hangerő: A párzási hajszában hallható hangok tulajdonképpen a már ismertetett sikítások, fújtatások és morgások keverékei, de jóval gyakoribbak és intenzívebbek annál. A nyest ilyenkor nem takarékoskodik a decibelekkel.
- Kontextus: A hangzavar fő oka a párkeresés és rivalizálás. A hím nyestek udvarlása nem békés: legtöbbször agresszív kergetőzéssel jár, ahol a hangok a küzdelem és udvarlás elegyét alkotják. A nőstények először általában agresszíven reagálnak a közeledő hímre – ilyenkor is visítanak – majd a párzás során is hallatnak hangokat.
- Felismerés: Ha nyári éjszakán, éjfél körül azt tapasztalja, hogy a tető vagy a padlás felől iszonyú ricsaj hallatszik (sikoltozás, morgás, szaladgálás vegyesen), akkor szinte biztos lehet benne, hogy nyestek párzási jelenetének fültanúja, a nyestek épp családi ügyeiket intézik, mely a szakirodalom szerint akár egy óráig is eltarthat.
Hogyan különböztessük meg a nyest hangját más állatokétól?
Sok éjjeli állat ad ki furcsa hangokat, ezért joggal merül fel a kérdés: honnan tudhatja az ember, hogy valóban nyestet hall, és nem mondjuk egy macskát vagy egeret?
Macskák
A cicák hangját mindenki ismeri. A nyest sikítása élesebb, magasabb és vadabb a macska gyereksírásra emlékeztető párzási hangjánál. Jellegzetes nyávogó hangja teljesen hiányozik a nyestnél. A macskák dorombolása folyamatos és jól ismert zümmögő hang, míg a nyest csak ritkán hallat halk morgásszerű hangot, ami kevésbé egyenletes. Továbbá a macska puhán, nesztelenül lép így a padláson nem okoz zajt a mozgásával. Ezzel szemben a nyest csörtetőbb, hangosabban dobog – ezért, ha éjjel nagy robajjal futkos valami a plafonon, az inkább nyestre utal, mintsem macskára.
Baglyok (pl. gyöngybagoly)
Habár bizonyos bagolyfajok – pl. a gyöngybagoly – képesek nagyon éles, sikoltó hangot kiadni, annak nincs meg az a rekedtes, morgó jellege, ami a nyest hangját kíséri. A baglyok hangja „levegősebb”, suhogóbb, és sokszor jellegzetes huhogás vagy kuvikolás formájában jelentkezik – ezek teljesen eltérnek a nyestétől. Még a sikolyszerű bagolykiáltás is simaságában és tónusában különbözik: kevésbé torokból jövő, inkább sipító. Ráadásul a hang forrásának helye is árulkodó: a bagoly hangja rendszerint fentről (fáról vagy épület magas pontjáról) jön, míg a nyesté gyakran a padlásról vagy a föld közeléből hallatszik.
Rágcsálók (patkányok, egerek, nagy pele)
A rágcsálók vészhelyzetben kiadott magas, cincogó, visító hangja általában sokkal magasabb frekvenciájú cincogás, és jóval halkabb, mint a nyesté. Még riadt visításuk is rövidebb és kevésbé erőteljes. A nyest ezzel szemben jóval nagyobb termetű, így a mozgásának zaja is erősebb (kaparása, futása hangosabb a padláson). Fontos különbség továbbá, hogy a patkányok és egerek nappal is aktívak lehetnek – ha valaki nem csak éjjel, hanem nappal is hall kaparászást, az inkább patkány jelenlétére utal
Egyéb menyétfélék (görény, menyét, nyuszt)
A nyest a menyétfélék családjába tartozik, így közeli rokonai – például a görény vagy a vadászgörény, esetleg az erdei nyuszt – hasonló hangokat adnak. Ők is tudnak sikítani, morogni, fújtatni, hiszen hasonló a kommunikációs készletük. Pusztán hang alapján rendkívül nehéz megkülönböztetni a rokon fajokat. Általánosságban a nyest nagyobb testű, ezért hangja talán kissé erőteljesebb, mélyebb lehet, mint a kisebb menyété vagy görényé. De ez nem megbízható ismertetőjel. Ha felmerül, hogy esetleg nem nyest, hanem más menyétféle van jelen, akkor a biztos azonosításhoz más nyomok kellenek – például lábnyomok vagy ürülék vizsgálata. Ezekről A nyest jelei című cikkünk foglalkozik részletesen.
Ahogy láttuk, a nyest hangjai igen változatosak. Azonban ha jobban odafigyelünk, és koncentrálunk, meg tudjuk különböztetni a többi állattól.
Ha Ön megbizonyosodott róla, hogy nyesttel van dolga és szeretné a segítségünket kérni nyestriasztással kapcsolatban, hívjon minket!
Cikkeinkben további hasznos és fontos információt találhat a rovarokról, rágcsálókról.
